Vendég könyvünk Blogja!

Természetjárók emlékei

Az aggteleki karszt barlangjai

A gyalogtúra a barlang kijáratáig tartott

Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsõsorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és barlangok védelme érdekében hozták létre. A viszonylag kis – közel 20000 ha – területen nyíló mintegy 276 kisebb-nagyobb barlangot a térséggel szervesen egységet képezõ Szlovák karszt barlangjaival együtt 1995.12.06 – án az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A karsztvidék és egyben Magyarország leghosszabb barlangja a Baradla, melynek teljes hossza oldalágakkal együtt 25 km, ebbõl 5.6 km-es szakasz - a Domica barlang – Szlovákia területén fekszik. A Baradla név valószínûleg a szláv eredetû bradlo szóból származik, amely sziklaszirtet jelent és feltehetõleg az aggteleki 51 m magas sziklafalat jelölte. A barlang járatait a csepegõ vizek mészkõ- tartalmának kicsapódásával keletkezett változatos nagyságú, színû és formájú cseppkövek díszítik. A mészkõ felszínére hulló csapadék a levegõben és a talajban jelentõs mennyiségû széndioxidot nyel el, ezáltal gyengén szénsavas víz keletkezik, amely oldja a mészkõ felszínét és a repedések falait. A lefelé szivárgó oldat széndioxid tartalma a barlang légterében elillan, a mésztartalom pedig kalcit formában a falakon kikristályosodik, az így kialakult függõ cseppkõ, a sztalit. A lecseppenõ víz maradék mésztartalma az aljzaton kristályosodik ki ezáltal álló cseppkõ, sztalagmit keletkezik. Ha a függõ és az álló cseppkõ összeér akkor cseppkõoszlop, sztalagnát alakul ki. A cseppkõ eredeti állapotában fehér, a különbözõ szín változatokat szennyezések okozzák. A narancssárga és vörös szint vasvegyületek, a fekete elszínezõdések a szurok és faggyú fáklyák kormától erednek, de ritkán baktériumok által kiválasztott mangán okozza.

Vörös tói túra Jósvafõ felöl közelíthetõ meg és 2300 m hosszú. 248 lépcsõn keresztül jutunk le az elsõ állomáshoz melynek érdekességei - a jobb tájékozódás miatt a barlang kutatói által elnevezett – Halszárító és a Világító torony található. Sok helyen láthatunk letört végû függõ cseppköveket. Egy részüket az árvizek hordaléka sodorhatta le, de akár saját súlyuknál fogva is leszakadhattak. -a tavaszi olvadás miatt itt az átlagos vízállás a sétaúton 90 cm volt. A legnagyobb kárt azonban feltehetõen emberek okozták, az 1800-as években ugyanis még a cseppkövek értékesítésével is foglalkoztak

A következõ állomásnál a Szomorú fûzzel a járda jobb oldalán Noé bárkáját figyelhetjük meg. Tovább haladva a híd mellett egy olyan cseppkõ oszlopot láthatunk amely elõször eldõlt és a ledõlt képzõdményre egy másik oszlop kezdett fejlõdni, ezt Alabástromszobornak hívják mellette a behúzott karú Polip melynek érdekessége a gravitációt meghazudtoló alakzatokat képzõ heliktitek, más néven görbe cseppkövet figyelhetünk meg. Kialakulása nem a lecsöpögõ víz hanem a barlang párás levegõjének mésztartamával függ össze.

Távolabb Drégely várát, Üvöltõ medvét és az Eszkimó kunyhóját csodálhatjuk meg. Az utóbbi a felületén csillogó kalcit-kristályokról kapta a nevét. Egy lépcsõsorhoz érkezünk - az Arany-utcán keresztül - amely Magyarország legnagyobb álló cseppkövéhez , a 17 m magas, kb. 6-8000 éves Csillagvizsgálóhoz vezet. A képzõdmény súlya kb. 900 tonna. A Csillagvizsgálót megkerülve a Török városban, jobbra pedig a Delfinben gyönyörködhetünk. A járda egy Kidõlt fatörzsön keresztül vezet át. A kanyar után a sarokban egyedülálló látványt nyújt a Hárfa húrjai nevet viselõ különlegesen szép képzõdmény, elõtte a rakott karfiol áll. A járatott egy kétszeresen megdõlt oszlop, a Kisiklott gõzmozdony szûkíti le. 61 lépcsõn felfelé haladva a barlangrendszer legnagyobb üregébe, az Óriások termébe jutunk. A 120 m hosszú, 38 m széles és 27 m magas terem több barlangi szint egybeszakadásával keletkezett, kb. 200 000 évvel ezelõtt. Itt látható a 8 m magas korinthoszi oszlop, a Pisai ferdetorony, Színházi nagyfüggöny, az Õsember kútja valamint a többi érdekes elnevezésû képzõdmény amit a felcsendülõ zene hangjai mellett több perces vizsgálódással is csak át futólag lehet megfigyelni. Az Óriások termébõl nyílik a Meseország bejárata, amely a kutatók feltételezése szerint a barlang egykori, mára eltömõdött természetes bejárata lehetett. A Ferde termen keresztül jutunk el a Vetõdéses terembe egy, a kõzetmozgások hatására kialakult vetõdési sík látható. A kõtörmelék alatt húzódik a barlang egyik jelenleg nem mûködõ víznyelõje, amely egykor a Rövid –Alsó-barlangba vezette le a vizet. A kijárathoz egy rövid emelkedõn jutunk

Az Aggteleki Baradla barlangba lépve, az elsõ megállóhelyhez a Csontházteremhez lépcsõ vezet le. Tovább az Acheron-patak mellett haladva jutunk a Teknõsbéka-terembe, itt szemrevételezhetjük Teknõsbékát, hátán egy Kiterjesztett szárnyú sassal, felette Két fácánt, Szószéket, valamint az Anyósnyelvet. Egy keskeny magas folyosó vezet a Fekete terem lábához, ahol a jobb oldalon folyó patakõt követve egy alagúton jutunk át a Tükör-terembe, majd a Hangverseny-terembe, ahol a két alvilági patak a Styx és az Acheron egyesül. Jobbra a Csónakázó tó húzódik. A Hangverseny-terem akusztikáját letesztelhettük – kiváló minõsítést kapott. A zene hallgatás után egy lépcsõsoron keresztül jutunk fel a Fekete-terembe – az itt végzett ásatások bizonyítják, hogy az õsemberek ezt a termet lakóhelyül használták a csepegõ vizek ellen cölöpkunyhókat építettek – látványosságai a 13 m átmérõjû Óriás oszlop, elõtte a Szénaboglya, Füles-bagoly a mennyezeten pedig egy Óriás lábnyomát vagy Medúzát láthatunk. A Tigris teremben, a névadó vicsorgó tigrisre emlékeztetõ cseppkõfolyás tekint le ránk, ezen kívül a Búsuló juhász, a Széchenyi emlékoszlop és a Gyémánt palota érdekes alakzata emelkedik ki a sok érdekes alakzat közül. Oszlop csarnokon keresztül egy lépcsõsor segítésével jutunk fel az Éléskamrába ahol a mennyezetrõl Cseppkõszalonnák és kolbászok lógnak. Utolsó állomásunk az 1967-ben megnyitott Csipke terem, melyben a fekete szín egyáltalán nem jellemzõ, mert feltárásakor már nem használtak fáklyákat. A tiszta, szennyezés mentes mészkiválás fehér vagy áttetszõ cseppköveket, míg a vas-oxid tartalom vöröses- barnás-sárgás képzõdményeket eredményezett

A további utunk a Vörös tóhoz vezet ahová a felszín alatti barlangi folyók torkolnak. Az út végén talán láthatják a látogatók milyen az érintett és érintetlen barlangi világ napjainkban.

Szépasszony völgyre vonatkozó beszámolót mindenki képzelje el.

Folytassa a posta olvasását »