2011.08.19 10:23 megérkezett a csipet
csapat a Dunakiliti Vadvíz kempingbe. Rögtön egy kései
reggeli-korai ebéddel egybekötött étkezéssel kezdtük a
programot. Kellõ erõt gyûjtve nekiláttunk a sátorhely
kiválasztásának és kisebb sátor húzkodás után, minden,
és mindenki a megfelelõ helyre került. Felvettük a
vízitúrához szükséges eszközöket (kenu, lapát,
mentõmellény a fenék alá, hogy kényelmesen üljünk) és
egy bemelegítõ túrára indultunk egészen az átemelõ
gátig. Mindenki vizes lett ezen a rövid szakaszon, de
nem azért, mert borultunk, hanem mert az evezõlapátok
heves csapkodásával hûsítettük egymást. ☺Kikötés után
egy békacsemete foglalta le mindenki figyelmét. Majd
elmentünk Nagy-Duna nézõbe és gyûjtöttünk egy kis
tûzifát az esti bográcsozáshoz. A kempingbe visszaérve
már vártak a késõbb érkezõk. Következõ aktivitásunk a
strandlabdázás volt. Pár csepp esõ segítségünkre volt a
pályafoglalásban és hogy klasszul tapadjon ránk a homok.
Egyik csapat különös “pruty” hanggal próbálta a másikat
megzavarni és legyõzni, de az eredmény döntetlen lett. A
jól megérdemelt vacsora, a fantasztikus bogrács-gulyás
és a házi almás pite és diós süti volt mindenki jutalma.
Levezetés képpen Béla DJ többéves mixalbumára roptuk a
táncot, beiktatva a mosogatást és az edénylóbálásos
edényszárítást. Ezt a napot csillagos ég csodálásával
zártuk
Másnap reggel frissen egy közös reggeli mellett
megbeszéltük az aznapi programot, összecsomagoltunk és
vízre szálltunk. Elsõ utunk az Ördög-tavakhoz vezetett,
ezen a szakaszon erõs szembe sodrásban kellett
lapátolni, így egy rövid szusszanásra megálltunk
pihenni, sajnos a hely nevét nem tudom (1). Utunkat
folytatva nagyon ügyesen vettünk minden akadályt. A
csapat egyetértve az Ördög-tavaknál megállt egy hosszabb
ideig (2), itt fürödtünk egyet és elfogyasztottuk a
szendvicseket. A víz kellemesen meleg volt és tiszta,
mélyre le lehetett látni, Nézegethettük a halakat és a
növényvilágot. A táj gyönyörû és varázslatos, akár egy
teljes napot szívesen eltöltöttünk volna ezen a részen,
de a terv szerint tovább kellett menni. Elindultunk az
Nagy Dunához a Szigetparti bukón ki és a Benda bukón
vissza. Utunk a Helenákhoz (3) vezetett, ahol medúzákat
kerestük, de sajnos senki sem látott, de volt sok más
szép amit megfigyelhettünk. Visszafele a táborhelyünkre
a mi hajónkban kormányzóváltás történt így már kicsit
döcögõsebb vizeken eveztünk. Nehezebben vettük az a
elõttünk álló akadályokat, de kapitány mentõakciójával
sikeresen becsurogtunk kempingbe. Itt már az
ínycsiklandozó falatok vártak ránk. Néhányan ugráltak
egy párat a vízbe nyúló fáról. Egy kellemes, nyugodt tûz
melletti beszélgetéssel fejeztük be a napot
A túránk utolsó napján a célunk a Kisvesszõsi sátorozó
hely, ahol isteni finom házi rétest lehet kapni, de
elõtte még kellett evezni egy keveset. Reggeli után,
összepakoltuk a cuccainkat, felszedtük a sátrakat, és
elindultunk szépen lassan csurogva az úticélunk felé.
Rövid idõre egy átemelõ gáthoz kitérõt tettünk, hogy
mártózzunk egyet a vízbe. Kicsit hosszabb lett mint
ahogy gondoltuk,mert találtunk egy úszóval ellátott
damilt. A fiúk rögtön nekiláttak horgászni, nem is kis
sikerrel. Fogtak egy pár apróhalat, de vacsi nem lett
belõle. Folytatva utunkat betértünk az egyik megszokott
fürdõs helyre, ahol stégrõl lehet a vízbe ugrálni, ahová
egy csõalagúton át lehetett eljutni. (Közben egy fiatal
gévagombát is sikerült szedni, amibõl rántott gomba és
pörköt lett.) 2. pihenõhelyünk után a végcél a rétes
volt és a csónak aljáról még egy hatalmas dinnye is
elõkerült. Teli hassal indultunk visszafele az árral
szemben evezve. Kis bóklászással, bizonytalanul
rátértünk a helyes útra. A monotonná vált evezést
feldobtuk egy versennyel. A Ta-To-Tü legénységgel
próbáltuk megelõzni. Õk nagyon hõsiesen küzdöttek, de a
mi nyerõ hármasunkat nem tudták megakadályozni, hogy
megelõzzük Õket. Visszaérve a táborhelyünkre 2011.08.21
19:55 –kor elindultuk haza a megszokott hétköznapokba