A foci torna jó idõben és jókedvvel fûszerezve, reggeltõl délutánig tartott.
A várva várt nap elérkezett, amely
bizony mint késõbb kiderült, meglepetéseket okozott.
Az idõjárásra nem lehetett egy rossz szavunk.
A szervezésre nem lehetett egy rossz szavunk.
A pályára nem lehetett egy rossz szavunk.
A csapatokra nem lehetett egy rossz szavunk.
A bírókra nem lehetett egy rossz szavunk.
Az ételre italra nem lehetett egy rossz szavunk.
A szurkoló lányokra nem lehetett egy rossz szavunk
Így tehát elég szûk szavúak vagyunk. Aláírás : Mecsnóber Attila. / Rákospalota
Bõvebben :
A csapatok
(Röszke 1; Baja;
Veszprém; JohnsonDiversy; Head Office; Röszke 2;
Nyírbátor; Rákospalota 1;
Rákospalota 2)
folyamatosan érkeztek az ország négy égtája felöl egymás
után , a megbeszélt idõt pontosan betartva, így teljesen
gördülékenyen elkezdõdhetett a focinap. A résztvevõ
válogatottak izgatottan várták a sorsolást mivel nagyon
sok múlt ezen. A "kalap húzás" (amely teljesen nyit,
becsületes megoldás volt) megtörténte után a
beosztogatások tudtával egybõl elkezdõdött a taktikázás.
A szerencse újra a bajnokok mellé állt és így egy kicsit
Õk könnyebben vették az elsõ akadályokat az elsõ
csoportban .
A második csoportban sokkal kiegyensúlyozottabb volt a
csapatok erõegyensúlya amelyet az eredmények is híven
tükröznek. Itt sokkal vérmesebb harcok folytak szinte
már csaták. A fiatalabb és idõsebb srácok egyaránt
gladiátorokként küzdöttek és egy-egy meccs után úgy
jöttek le a pályáról a játékosok , hogy a következõt már
nem tudják folytatni, mivel teljesen kihajtották
magukat. Azonban a következõ mérkõzésen újra teljes
megszállottsággal vetették bele magukat a küzdelembe.
Talán egy kicsit túlpörögve is , mivel kemény
belemenések is elõfordultak, azonban szerencsére semmi
"komoly balesett" nem történt . Igaz egészségügyi
biztosító nõvérkénk teljesen felkészülve várta az
estleges sérültek ellátását, feltöltött orvosi ládájával
egyetemben.
A büfé is teljes üzemmódban mûködött , mivel az energia
igénylõ utánpótlást kívánó és kiszáradt emberek falták a
pogácsákat és az üdítõ italokat.
A bírók tették a dolgukat, gyakran törölgetve egyikük
csapzott frizkóját illetve másikuk fejtetõjét.
A hangulat kitûnõ volt , buzdító hangban sem volt hiány.
Kicsi szurkoló tábora a palotai csapatnak hangos "PALOTA
- PALOTA" kiáltással állt a csapat mellett , bár az
eredmények alakulásával ez elhalkult .
(Talán azért nem jöttek a csapatnak a kívánt és
magunktól elvárt eredmények mert túlságosan nagy volt az
akarat , amely szinte megbénította a játékunkat . Ennyit
a mentegetõzésrõl.)
A csata azonban folyatódott és egyre izgalmasabbá vált a
második fordulóban. Az elõdöntõbe összekerült csapatok
közül a Diversy jó szereplése nagyon imponáló volt .
Fõleg önmaguk számára különösen , hogy az elõdöntõ elsõ
félidejét a favorit Veszprém csapata ellen vezetéssel
fejezték be és csak az eredmény tartására kellett
összpontosítaniuk . Egy kontra ellentámadás viszont e
helytállást megtörte, ugyanis a támadás befejezése a
veszprémi csapatnak a döntetlent jelentette (1:1). Talán
ez zavarta meg a fehér mezes (igaz néhol zöld sávokkal
tarkított - fûzöld foltos - ) csapatszellemet mivel a
végén az összecsapást végül is 3:1 arányban elbukták. A
vesztes játékosok kicsit elkeseredetten jöttek le a
pályáról - Majdnem sikerült !! gondolatokkal a fejben ,
azonban semmi szégyellni valójuk nem volt .
A másik - döntõt játszó csapatok ezt is ûberelni tudták
mivel hallatlan küzdelem alakult ki közöttük. Nem csak
fejben , de lábban is . A vezetést igaz a bajai csapat
szerezte meg , de a hatalmas erõtartalékokat mozgósító
röszkei ( 1 ) csapat mindent elkövetett az egyenlítésért
, amely meg is történt : az Õ és szurkoló táboruk
megkönnyebbülésére . (az ellenfélnek teljesen más errõl
a véleménye valószínûleg.) A küzdelem a teljes játékidõ
leteltével nem dõlt el, ezért a megállapodást követõen ,
kétszer öt perccel hosszabbodott . E hosszabbítás sem
végzõdött egyik csapat számára sem pozitívan vagyis ,
még nem dõlt el semmi . Úgy álltak egymás ellen , mint
mikor pályára léptek a kezdõrúgás elteltével -
döntetlen.
Ekkor már teljesen körül állták apályát a résztvevõk és
egyaránt figyelmesen nézték vajon mi lesz ennek a vége .
Érdeklõdésben és izgalomban tehát nem volt hiány .
És most jött újra a sors keze - amely Rejtõ Jenõ szerint
is betette a lábát , újfent . Kézre a kapusok részérõl ,
lábra a tizenegyest rugó játékosok részérõl minden adott
volt . Az elsõ lövést a bajai kapus hárította - Ez
bizony elõny . Azonban hátrány volt számukra , hogy a
röszkei kapus ezt kétszer ismételte , így igazságos vagy
nem , a küzdelem eldõlt.
A RÖSZKE 1 csapat megnyerte a bajnokságot , amelyet nagy
ovációval fogadtak. Az idõben tovább haladva nem maradt
más hátra mint a díjak átadása és a megérdemelt ebéd.
1. helyezett : Röszke 1
2. helyezett : Baja helyezett :
3. helyezett : Veszprém







Legjobb gól lövõ játékos: Markó Tibor
/ Röszke 1
Legjobb kapus Kovács Zoltán / Röszke 1
Legjobb mezõny játékos: Szabó Péter / Veszprém
Legsportszerûbb csapat - a csaptok által megválasztva :
Rákospalota 2 csapata lett.
Megjegyzendõ , hogy a csapatszellemet és küzdõszellemet díjazva minden résztvevõ csapat különdíjat kapott : egy focilabdát amelyet mindenki kitörõ lelkesedéssel díjazott.
Folytassa a posta olvasását »»