A KERÉKPÁR MÉRETE

Felnőtt kerékpár helyes mérete:

A felnőtt méretnél a váz átlépési magasságából kiszámolható a kerékpár mérete.

      Cipő nélkül szoríts a lábad közé egy tárgyat vízszintes állásban (pl. könyv), és mérd le a föld és a tárgy teteje közti távolságot. Ez a Te átlépési magasságod.
MTB kerékpár esetén szorozd meg a magasságot 0,226-el, ekkor megkapod a kerékpár vázméretét centiméterben. Ha szeretnéd tudni, hogy a kapott eredmény hány col, oszd el 2.54-al és megkapod a vázméretet colban (1" = 2,54cm).
Versenykerékpár esetén szorozd meg a magasságot 0,665-el, és megkapod a vázméretet centiméterben.
      Sportos kerékpározáshoz a kisebb, túrázáshoz a nagyobb vázméretet válaszd!
A következő táblázat segít a választásban,ha nem akarsz számolgatni.

                 Testmagasság(cm)         MTB(")     Trekking(cm)

                                 205                             24                        61
                                 200                             22                        61
                                 195                             22                        58
                                 190                             20                        58
                                 185                             20                        55
                                 180                             18                        55
                                 175                             18                        52
                                 170                             18                        48
                                 165                             16                        48
                                 160                             16                        46
                                 155                             14                        46
                                 150                             14                        44

Gyermek kerékpár esetében:

12” méret:           2,5 év – 4 év között,
16” méret:           4 év - 6 év között, 95-115 cm
20” méret:           6 év – 9 év között, 115-130 cm
24” méret:           7 év – 11 év között, 130-150 cm

Nyeregbeállítás:

A nyereg tetejének nagyjából ví­zszintesnek kell lennie. (ví­zmértékkel vagy vonalzó segí­tségével ellenőrizzük)!
Lehet az orra kissé magasabban, vagy alacsonyabban, de nagy szögbeli eltéréseket mindenképpen el kell kerülni. (általános tapasztalat szerint a ví­zszintes helyzet a legmegfelelőbb) Ha túl magasan van az eleje, akkor nagyobb nyomás hat a ülőcsontok közötti puha szövetre. Ha előre lejt a nyereg, akkor nem is ülünk rajta, hanem előre csúszunk és í­gy a súlyunk nagy része a vállunkra, karunkra és csuklónkra nehezedik.

Az ülés magassága:

A pedált fordítsuk alsó („6 óra”) állásba! Ülj fel a nyeregbe, a sarkad tedd a pedálra! Úgy állítsd be a magasságot, hogy enyhén nyújtott állapotba kerüljön az alsó végtag! A legtöbb esetben megfelelő ez a módszer, a cipőtalp vastagsága miatt azonban előfordulhatnak eltérések.

A kormány-nyereg távolsága:

Mivel a törzsünk, illetve karjaink hossza is egyénenként változik, a kormány beállítására is ügyelni kell.
Fordí­tsuk a hajtókart ví­zszintes ("3 óra") állásba! Ezután az elöl lévő láb térdkalácsához szorítsunk egy fonalat, amelynek a végére nehezéket kötöttünk! A fonal a pedáltengely közepén haladjon át! Ha eltérést látunk, állítsuk a nyerget előre, vagy hátra!
Ha a kormány eléréséhez túlságosan ki kell nyúlni a kerékpáron, vagy össze kell zsugorodni pedálozás közben, akkor a kormányfej rövidebbre, vagy hosszabbra cserélésével, esetleg a váz kisebbre, vagy nagyobbra cserélésével lehet állí­tásokat végezni.
A beállí­tást nem kell véglegesnek tekinteni, a kerékpározás során még finomí­thatunk rajta. Lehetőleg gyakran állí­tsunk keveset (2-3 mm-t), í­gy követve testünk visszajelzéseit, mivel az érzékeny térdűeknél térdbántalmak léphetnek fel, ha alacsonyan ülnek, vagy ha minden átmenet nélkül nagyot állí­tunk a nyereg pozí­cióján.
Amennyiben a térdizületi, vagy porc bántalmakban szenved a kerékpáros, a nyerget állí­tsuk olyan magasra, amennyire csak lehet (ne romoljon a kerékpáros biztonság), és mérsékelt ellenállással, könnyű intenzitással kerékpároztassuk, mert ez javí­that a térd állapotán.
Amennyiben nagyon gyakorlatlan a kerékpáros, akkor lehet jóval alacsonyabbra állí­tani a nyerget az optimálisnál, hogy biztonságban érezze magát, majd fokozatosan emeljük a helyes magasságba!

Kormánymagasság:

A nyereg beállí­tását követően kerüljön rá sor! A kormánymagasságot ne a rutinos versenyzőkéhez viszonyítva állítsuk be, mert ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy a kezdő kerékpáros szinte állandóan középen fogja a kormányt. Hasonló a helyzet akkor is, ha hosszú a kormányszár (kormánypipa, stucni).
Ez balesetveszélyes, mert nincs a keze fék közelben, másrészt hibás beidegződés rögzül.
Fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a megfelelő kormánymagassághoz, ne siettessük túlzottan!
Vegyük figyelembe a visszajelzéseit! Amennyiben gyakran fáj a nyaka, háta illetve szinte soha nem fogja az alsó hajlatban a kormányt, (országúti, verseny kerékpárnál) akkor még korai lejjebb állí­tani azt!

Végül szólnunk kell azokról a legfontosabb alkatrészekről ami a kerékpározásunkat komfortossá , megfelelően hatékonnyá és biztonságossá teszi:

Kormány:

Szélessége a vállszélességhez igazodjon! A országúti kormánynál a hajlí­tás ne legyen nagy, vegyük figyelembe a kéz méretét! Az egyenes (mounti, trekking) kormány se legyen túl keskeny, mert instabillá válik a kormányzás és összeszorí­tja a mellkast, ami nehezebb légzést von maga után.

Fékkar:

Országúti kormánynál alul fogva a középső ujj utolsó percével biztonságosan lehessen behúzni. A fék rugója ne legyen túl erős. Egyenes kormánynál a fékkar ne álljon annyira magasan, hogy a fékezéskor a csuklót hátra kelljen feszí­teni ahhoz, hogy a kart elérjük. Ne legyen mélyen sem mert akkor a testünknek is előre kell mozdulnia a hatékony fékezés eléréséhez. Az optimális kar beállí­tás, ha kényelmes (szabályos) kormány fogás közben az ujjainkat előrenyújtva, úgy érjük el a fékkart, hogy a tenyerünk nem mozdul el a kormányon.

 Nyereg:

Megválasztásánál az ülőgumók közti távolság fontos szempont. Ennek meg kell egyeznie az ülőcsontok közti távolsággal. Ha a nyereg túl keskeny, a csontok lógnak a két oldalán, és a köztes, érzékeny puha szövetek tartják a testsúly jelentős részét. Ha túl széles, akkor egészen biztos, hogy hosszabb utakon, meleg időben kidörzsöli a belső combot. Mindemellett, a leggyakoribb panaszok nem a rossz szélesség miatt lépnek fel, hanem a nyerget pontosabban kell beállí­tani a kerékpáron. Ha kényelmetlennek érzi a nyerget, az első reakció, hogy puhábbra cserélje le. Ez általában tévedés. A puha nyereg csak nagyon rövid, pár kilométeres utakon lehet kényelmes . Nem beszélve arról, hogy a belső combot épp az ilyen puha nyergek dörzsölhetik ki. Mint ahogy a legpuhább ágymatrac nem a legkényelmesebb alvó alkalmatosság, a legpuhább nyereg sem a legkényelmesebb a kerékpáron. Ne siesd el a nyereg lecserélését, először kí­sérletezz!