Tarjánka - túra

Figyelem! A túra több választási lehetőséggel szerveződik, kérem a résztvevők visszajelzését 2013.04.03 -áig.

1./ péntek - szombat - vasárnap: szállás Gyöngyös 2 éjszaka

    a./  körtúra szombaton a környékeken: Gyöngyössolymos - Mátrafüred és környéke, majd vonattal (18:50 óra) a Gyöngyös felől Szalajkaházhoz (19:30) érkezve.

Rövid pihegés után (19:59 óra) esti vonatozás a kisvasúttal vissza Gyöngyösre, a szállásra. - kisgyerekek számára javasolt.

    b./ körtúra szombaton Domoszlóról indulva a Tarjánka-szurdok - Tarjánkavölgy - Felső Tarjánka - Hármashatár erdészház környékén.

    c./ hosszú túra szombaton: Akik Gyöngyösről érkeznek busszal, Domoszlóról indulva, - Tarjánka-szurdok - Tarjánka-völgy - Kékes - Mátraháza - Lajosháza -

A vonat érkezéséig a magyarországi kisvasutak geoládasorozat első tagját kereshetjük meg. A láda a Mátra vasút Lajosházi végállomásától kb. 170 méterre a domboldalban kövek közt egy természetes üregben lett elhelyezve, egy kővel és némi avarral eltakarva.

775. Mátravasút - Lajosháza (+C) (GCsihu)
Szélesség N 47° 51,624'
Hosszúság E 19° 56,216'
Magasság: 373 m
Megye/ország: Heves

utána itt találkozunk (19:25 óra) a Gyöngyös felől kisvonattal érkezőkkel és tovább megyünk a vonattal Szalajkaházhoz, továbbiak az (a) túrával megegyezők.

    d./ vasárnapi túra: Mátrakeresztes

- kis körtúra: Parkoló - Alsó vízesések - Sziklakapu - Felső vízesések - Zsivány barlang - Mocsár bükk - Erdész rét - Tippanos-völgy - Tóth forrás - Parkoló (2,5 km : 2 óra)

- nagy körtúra: Nagy rétek - Hideg-kút hegy - Szalajka tető - Vöröskő bérc - Naszály bérc - Tippanos-völgy - Sziklakapu - Zsivány barlang - Parkoló (8,5 km : 4,5 óra)

2./ szombat:

    (b) és (c) túrával megegyezik.

3./ szombat - vasárnap: szállás Gyöngyösön 1 éjszaka

    (b) - (c) - és (d) túrával megegyezik.

Pihenők: a szurdokban akár többször is, Szár-hegy teteje, Oroszlánvár, rövid pihenők szép kilátóhelyeken.

Látnivalók: a csodaszép Tarjánka - szurdokvölgy, hatalmas sziklák, kövek útközben, kilátás a Szár-hegyről, Oroszlánvár, visszafelé sok lejtő.

A Tarjánka- szurdok a Rám-szakadékhoz, a Holdvilág-árokhoz hasonlítható, de azoknál egy kicsit vadregényesebb. Ez a túra inkább tapasztaltabb túrázók részére kerül megrendezésre. Több helyen kell sziklára kapaszkodni kötél, lánc segítségével, sokat vezet az út a patak mellett, köveken is akár. Fontos lehet, hogy a lábbeli vízhatlan legyen vagy sok csere zoknira van szükség. Hasonló helyek vannak útközben, mint a bakonyi Ördög-árokban, aki ott volt velünk az bizonyára még emlékszik rá. A körtúránál a megérkezés ugyan oda történik mint ahonnan elindultunk, ezért lefelé is meg kell tenni a szintkülönbséget.

A következőkre kell nagyon figyelni:
Domoszlóról Markaz felé kell elindulni visszafelé, majd kb. 1-1,5 km után van egy földút ÉNY-i irányba - ott kell befordulni.
Ez az út beleütközik a Tarjánka-patakba, innen a patak egyik/másik oldalán haladva vezet az ösvény.
Egy idő után választani lehet, hogy a patak völgyében, köveken, sziklákon, kavicsos oldalon megy az ember vagy fent a szurdok felett - ez a vészkijárat is egyébként folyamatosan a szurdokból (ez nem annyira vadregényes).
Ha a pataknál mentek, akkor feltétlenül kell készülni arra, hogy - főleg magasabb vízszintnél, közvetlen esőzés után - akár a vízben is kell járni. Vagy nyitott szandál, vagy cserecipő/zokni szükséges lehet. Volt, aki egyszerűen mezítláb haladt. Ahogy beérsz a szurdokba, fokozatosan magasodik két oldalt fölénk a sziklafal, szűkül a patakmeder.
Vannak kisebb zubogók, kanyarok, majd a vízesésnél lesz izgalmasabb a dolog. Régen kitámasztott farönkön lehetett felmászni, nem tudom megvan-e még. 2010-ben a májusi heves zivatarok derékba törték ezt a rönköt, így azóta mindenki egyedi módszerekkel mászik itt át: van aki egyszerűen kikerüli, fel a hegyoldalra, majd vissza. Van, aki mászókötelet visz és azzal kapaszkodik fel. Mi egész egyszerűen odacipeltünk egy farönköt és azt használtuk. Erre a részre kell legjobban odafigyelni, a vízesés előtti medret már nagyon mélyen kivájta a víz, az oldalsó sziklákon nem lehet lépkedni, eléggé csúsznak is. Nekem a régi fényképezőm bánta a kalandot! 2011-ben valaki ácsolt oda egy létrát is, meg kötelet feszített a sziklába - nem tudom most megvan-e még!

Ha itt átjutottatok, akkor már csak tovább kell követni a patakot a szurdokban - továbbra is előfordulhat, hogy vízben kell járni! Lesz feljebb egy oldalsó ág, ahonnan egy szép vízesés bukik alá - ez közvetlenül ott van mellette.
A felső szakasz már a Tarjánka-völgy. Amikor eléritek a vadkerítést, ott nem szabad a kerítés mellett jobbra fel menni! Tovább kell haladni egyenesen, így juttok el a Hármashatár-erdészházhoz (meg alatta van egy forrás is).
Innen már egyszerű követni a jelzéseket: OKT-n haladva K felé - Nagy- Szár- hegy (meredek fel) - Oroszlánvár (meredek fel/le) - Domoszlói- kapu. Itt pedig a piros sáv jelzést választva D felé vezet majd vissza az út Domoszlóra. Fontos még ezt az idei változást is figyelembe venni: http://bnpi.hu/hir/csak-szervezetten-latogathato-a-tarjanka-patak-szurdoka-830.html.
A biztonság kedvéért vigyetek magatokkal egy újabb kiadású térképet - a Tarjánka talán a Faragó-szarvas féle térképen van a legjobban jelölve (map.hu). A Carthographiás térkép picit sötét és nem is jelezte annak idején olyan láthatóan a szurdokban lévő ösvényeket! Lehet , hogy az újabb kiadás már jobb.

 Még néhány dolog:

1. A térkép a szaggatott vonallal a „menekülő” földutat jelzi. Ti nyugodtan mehettek a patakban!
2. A térképen látjátok az Alsótarjánkai - vadászházat jelölve. Utána van egy Y elágazás a pataknál: balról a Csonka-patak érkezik a Tarjánkába. Ne kanyarodjatok el itt balra! Tovább egyenesen a Tarjánkát követve kell menni.
3. Ha megnézed a térképet, akkor kb. 500-800 méterre a Háramashatár- erdészház alatt vannak a kerítések. A térkép a patak mindkét oldalán jelez kerítést: nem tudom, hogy a bal oldali megvan-e még. Itt láthatod, hogy van egy szaggatott út K-DK irányába a Macskavár felé. Nem ez a jó út!!! Itt is folytatni kell tovább egyenesen, nem sokkal utána éritek el az erdészházat (ami amúgy OKT bélyegzőhely is).

Menetrendek:

oda:

04.	Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar	Gyöngyös, autóbusz-állomás	06:45	07:55	0	01:10	77.6 Km
helyközi busz					munkaszüneti napok kivételével naponta

03.	Gyöngyös, autóbusz-állomás	Domoszló, autóbusz-váróterem	08:00	08:29	0	00:29	19.7 Km
helyközi busz					mindennap

vissza:

26.	Mátraháza, Vörösmarty turistaház	Gyöngyös, autóbusz-állomás	16:49	17:20	0	00:31	16.9 Km
helyközi busz					iskolai előadási, valamint szabadnapokon
27.	Mátraháza, Vörösmarty turistaház	Gyöngyös, autóbusz-állomás	17:36	18:10	0	00:34	16.9 Km
helyközi busz					mindennap
28.	Mátraháza, autóbusz-állomás	Gyöngyös, autóbusz-állomás	18:28	18:55	0	00:27	14.6 Km
helyközi busz					mindennap

05.	Mátraháza, autóbusz-állomás	Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar	17:43	19:25	0	01:42	92.2 Km
helyközi busz					mindennap

Térkép: itt látható

1. túra lehetőség:  b./ körtúra

Útvonal:	Táv (km)	Szint (m)	Turistajelek
Domoszló
Alsótarjánkai vadászház (350 m)	2	+20	jelzés nélkül
Felső Tarjánka - Hármashatár erdészház (610 m)	4	+260	jelzés nélkül
Nagy Szár-hegy (743 m)	0.4	+130
Cserepes tető (734 m)	2.5	-10
Selyem tisztás (663 m)	2.5	-70
Oroszlánvár (601 m)	2.5	-60
Domoszlói kapu (520 m)	0.1	-80
Závoz-völgy	7.2	-200
Domoszló
Összesen:	21.2	+410 -520

2. túra lehetőség:  c./ hosszú túra

Útvonal:	Táv (km)	Szint (m)	Turistajelek
Domoszló
Alsótarjánkai vadászház (350 m)	2	+20	jelzés nélkül
Felső Tarjánka - Hármashatár erdészház (610 m)	4	+260	jelzés nélkül
Markazi-kapu (672 m)	1.5	+40
Kis-Sas-kő oldal (740 m)	0.5	+60
Disznó-kő (780 m)	0.4	+40
Sas-kő (898 m)	0.8	+110
Kékes-lapos (940 m)	1.2	+60
Kékestető - Kishalál (1014 m)	1.2	+70
Veronika-rét - Déli sípálya (760 m)	0.7	-250
Mátraháza	0.5	-40
Lajosháza	2.5	-430
Összesen:	15.6	+660 -720

3. túra lehetőség:  d./  túra

Útvonal	Táv	Szint	Turistajelek
Összesen:

Jelentkezők:

Érdekességek Domoszló történelméből

Domoszló 2013-ben ünnepli 753 éves fennállását. A falu a nevét Aba Sámuel király fiáról, Domoslow (dux Damazlaus) hercegről kapta. Domoszló és Markaz határa az ő hercegi birtoka volt ebben az időben. A történelemben gyakori volt, hogy egyes települések a birtokosukról nyerték nevüket, ez történt Domoszló esetében is. Domoszló herceg nevének jelentéstartalma: "az otthon dicsősége".

Első adat 1263.-ból, királyi solymárok lakták. Ekkor kapták meg a falut az Aba nembeli Kompolti család tagjai adományul. Akkori neve Dumuzlo. Még a század folyamán, III. András uralkodása alatt, 1296-ban vasércbánya nyílt a falu határában. A király nevét őrzi az általános iskola is. 1522-ben a Kompoltiak kihalásával a falu az Országh és a Losonczy családé lesz. 1686-ban a háború elől a falu lakói Gyöngyösre szöktek, így a település elnéptelenedett. Eger vára 1687. december 17-én felszabadult a török uralom alól. Megindult a megye elnéptelenedett falvainak a benépesítése, helyekből, búvóhelyekről a visszavándorlás. Kis idő múlva, 1696-tól Kishont, Zólyom, Árva és Gömör megyéből költöztek ide szlovák betelepülők, akik mind a Rákóczi-szabadságharcban (Csajági huszárezredben), mind az 1848-49-es háborúkban magyar oldalon harcoltak. Az 1848-as forradalmi események kapcsán Domoszlón a tavaszi hadjárat idején szükségkórházat állítottak fel. Feltételezhető, hogy az 1770-es évek katonai kórházát újból hasznosították. A kápolnai csata mozgalmas napokat okozott Gyöngyösön és a környékbeli falvakban. A XX. század két világégése, valamint a köztük eltelt idő megviselte a település gazdaságát és lakosságát egyaránt. Nagyon sokan odavesztek a harcmezőkön. A két világháború domoszlói áldozatainak a temetőben lévő hősi emlékmű állít emléket. A temetőben - példát mutatva más településeknek is - emléket állítottak az itt lakók a község halottjai mellett, az orosz, a német áldozatoknak is. Domoszló jelenkorunk meghatározó települése a Mátraalján illetve a kis és mikro térségben. Folyamatos fejlesztések mellett a fiatalok, hagyományok, épített és természetes örökség megőrzésére törekedik a település.

Látnivalók a faluban és környékén:

 1. Szent Demeter templom:

 a falu terültén a régmúlt legfontosabb emléke a már 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említett, Szent Demeterről elnevezett templom. A török háborúk alatt részben elpusztult, mai alakjában 1739-ben építettek újjá. Jellege: dombon álló, középkori toronyhoz épült egyhajós, keletelt barokk templom, melyet gótikus rózsaablak díszít. Az épület környékén sok pince és alagút található. A legenda szerint a domoszlói templom összeköttetésben állt az egri vár kazamatarendszerével, szükség esetén a lakók a föld alatt bemenekülhettek a várba.

 2. Faluház:

Sidló Vilmos ajánlotta fel szülőházát Domoszló településnek és az érdeklődőknek, hogy tájházként működtetve bemutatható legyen mind a település mind pedig a közelmúlt épített és hagyományos népi építészete, munkássága. 1900-as évek elején épült középosztálybeli paraszti ház, melynek kialakítása és berendezése jelenleg is tart. Különlegessége a hagyatékokból és felajánlásokból berendezett zeneszoba.

 3. Honfoglalási emlékmű:

1996-ban állítatta a község lakossága és Önkormányzata. A kopjafák a Magyar honfoglalás törzsfőit, az elébük letett kövek pedig magukat a törzseket szimbolizálják. 2000-ben készült el és lett a jelenlegi helyén felavatva a Szent Demeter kapu. A falu fő teréről lévén szó, nagyon sok rendezvény kiinduló vagy végpontja, szabadtéri misék, egyéb találkozók színhelye.

 4. Horgásztó:

Domoszló határában található az ország egyik legtisztább vizű horgászhelye, mert a vízutánpótlást biztosító Tarjánka-patak nem érint lakott települést, viszont ökológiai folyosót jelent a tó és a Mátra között. A víztározó 1966-ban, a területen átfolyó patak visszaduzzasztásával létesült. Átlagos mélysége 2,5 méter, területe 50 ha. A horgásztó jelntős ponty- és amurállománya mellett ragadozó halakban is gazdag.

5. Oroszlánkő vára:

A község határának északi részén nehezen megközelíthető, de élményt nyújtó látványosság a 602 m magasan fekvő Oroszlánkő várának csekély romjai. Az 1242. évi tatárjárás után építették ki sáncokkal körülvett erős lovagvárrá. A kővárat feltehetően az Aba nemzetségbe tartozó Kompolthy Péter építtette a 13. század végén vagy a 14. század elején. Péter a 13. század végén III. András király támogatójaként az ország főrendjei közé tartozott, később tárnokmester és sebesi ispán tisztségeket töltött be. A vár a török hódítás idején, Eger 1552-es ostroma előtt pusztult el. Romjai ma is megtalálhatóak.

Kérek minden résztvevőt, hogy a várható változékony időre való tekintettel rétegesen öltözködjön, esőkabátot mindenki hozzon magával a váratlan záporok kivédésére, kényelmes de ne a legvékonyabb cipőben jöjjön, ha van túrabakancsban, túracipőben.

Jó tanács:  legyen a hátizsákban süti vagy csoki !) /lehet mindkettő is/

térkép:

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel Mecsnóber Attila.

E-mail: