Jeges 2013 - túra

Részletek: Kicsiket segítjük, a nagyokat szeretettel várjuk

Túra vége: 14:30-15:30 óra körül (pihenőkkel együtt).

Visszaút: busszal a következő menetrend szerint, majd Pomázról HÉV-vel Budapestre:

Autóbusszal érkezünk, a hajóállomás utáni megállónál szálljunk le.  Aki autóval jön az itt parkolhat. Innen a templom mellett elhaladó  piros sáv jelzésen indulunk el.

Néhány méter után csatlakozik hozzánk a hajóállomástól érkező sárga és zöld sáv jelzés. A Malom-patak mellett vezet az út érintve a Szentfa- kápolnát.

Valamivel a Kainz - forrás után, a  Lukács-árok bejáratánál  jobbra eltér a sárga sáv, de mi tovább megyünk piros és zöld jelzéseket követve.

A Szőke-forrás völgyének bejáratánál átkelünk a patakon zöld sáv jelzést követve a Három-forrás völgyébe. Jobbra indul a Rám-szakadékba vezető út. A romantikus, vízeséssel tarkított, szurdokvölgyben a biztonságos mozgást több helyen korlátok és létrák segítik. Óvatosan közlekedjünk!

A sárga jelzés újra előkerül az Árpádvár felől. A hely különleges jelentőségével már eleink is tisztában voltak: Attila hun vezér legféltettebb területe volt a Kárpát-medencében. Jelentősége a világhírű energiaközpontokéval, Stonehenge-ével, a görögországi delphoi jósdáéval vagy az egyiptomi Kheopsz-piramiséval vetekszik. A hagyomány szerint a Föld szívcsakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van. A furcsa, alig megközelíthető kőromoknak pedig az ősi magyar kultusz hirdetői különleges jelentőséget tulajdonítanak, például állítják, hogy itt volt egykoron Budavára, amit ők Árpádvárként hirdetnek. Az Árpádvárat övező hegycsúcsok, sáncok és töltések nagy kiterjedésű védelmi rendszerré állnak össze – állítják.
Maga a furcsa, elhagyatott rom valódi és tagadhatatlanul különleges hangulatot áraszt. A főleg szóbeszéd útján terjedő legenda szerint a hegyek alatt hatalmas alagutak és csarnokok húzódnak, ebben a föld alatti városban éltek volna több ezer évvel ezelőtt az ősmagyarok. A legenda szerint a Rám-szakadék maga is egy ilyen járat volt, aminek később beomlott a teteje. Sajnos az alagútrendszer bejárata nyomtalanul elveszett, egy modern sámán azonban felfedezni vélte közvetlenül Dobogó-kő alatt. A szent ember szerint az alagút másik vége egyenesen Székelyudvarhelyen van. A menedékház múzeumának őre prózaiabb magyarázattal szolgált: a sámán a százéves épület egykori, rég beomlott jégvermére bukkant rá. Az évenkénti táltos találkozón ezrek elevenítik fel az ősi hitvilágot. Ami viszont biztos, hogy a Budakalászon folyó ásatások során került napvilágra Közép-Európa legnagyobb rézkori temetője. Az egyik lelet tanúsága szerint ebben a korban már ismerték a kocsit. A bronzkorból előkerült kezdetleges lószerszámok arra engednek következtetni, hogy sikerült megszelídíteni és munkára fogni a lovakat. Ez lehetővé tette a közlekedés és ezzel együtt a cserekereskedelem kialakulását. A rómaiak idején a Duna jelentette a birodalom keleti határát, amelynek barbár támadásokkal szembeni védelmére katonai táborokból és kisebb őrtornyokból álló erődrendszert építettek (limes). Ezeknek a maradványai ma is több helyen láthatók.

Itt visszakanyarodunk a kiinduló állomásunk felé a Lukács árok jelzésén, vagy aki busszal jött az a Téry utat piros jelzést követve Dobogó-kő felé folytatja tovább útját. Túránk végén felkeressük a Dobogó-kő sziklát, továbbá a kilátót. Mellette magaslik a Táltos Egyház által felállított fakereszt, illetve tőle pár száz méterrel északnyugatra, a Jász-hegy mentén vezető út elején a faragott, nap- és holdszimbólumot mintázó zöld Fénykapu. Az ország legrégibb és legismertebb turistaközpontja a Pilis legmagasabb pontján található, ma mégis inkább kultikus helyként emlegetik. Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz, amelynek mondákban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik.

Bélyegzési lehetőség: Dömös

Pihenők: rövid pihenő a Szentfa-kápolnánál, a Rám-szakadék tetejénél, Dobogókőn.

Jó tanács:

Kérek minden résztvevőt, hogy a remélhető hideg időre való tekintettel meleg kabátot, sapkát, kesztyűt mindenki hozzon magával. Réteges öltözet erősen ajánlott. A rám-szakadék mint tudjuk néhány éve felújításra került, létrák, korlátok lettek felszerelve, ezáltal könnyebbé vált a feljutás, a magas vízhozamnál jó szolgálatot tehet egy vízálló cipő. A várható hideg miatt valószínűleg a patak nagy része és az összes vízesés befagyott lesz, mint tavaly, sőt a meder oldalán vezető párkányon is lehet számítani jégre. Ezt is vegyük figyelembe a felszerelésnél (kesztyű).

Kérlek benneteket, hogy a részvételi szándékot előre jelezzétek, hogy kire számítsunk a találkozásnál.

Legyen a hátizsákban csoki és meleg tea, délutánra forralt bor.

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel Mecsnóber Attila.

E-mail :

Térkép: