Aggteleki - túra

Látnivalók: A Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggteleki Baradla-barlang - a Világörökség része - a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek. Magyarországi szakasza 19 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel teli, sejtelmes mesevilág.

Létszám: Mindegyik tervezett túra, kirándulás kisgyermekek, kevésbé felkészült túrázók által is bejárható, (tavaly Eszti még nem volt 4 éves és simán végig tudott menni rajtuk!)

Programok:

1. nap:

A rönkházakat 12:00 - 13:00 óra időszakban átvehetjük, de a szállodai szobákat csak 15 óra után.
A rönkházakban a következő felszerelések találhatók: ágynemű,törülköző, a mini konyha a következőkkel van felszerelve: mikrohullámú sütő, hűtő, tányérok, evőeszközök, edények, vízforraló, kávéfőző ill. szendvicssütő.
A turistaházban csak az ágyneműt biztosítják, ide törülközőt is kell hozni!
Bepakoljuk a csomagokat az egyik rönkházba és ½ 2-kor irány Szlovákia, a Domica barlang. A barlangban rövid csónakázáson is részt veszünk, ha van víz a Styx patakban ;). http://www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/domica/prehliadkova-trasa
(a vezető kérése, hogy 14 órára már jegyvásárlással, egyéb szükségletekkel legyünk készen). A barlangban 10,2-11,4 C fok van! A túra hossza 60 perc, a táv 1180 m. A túra szintkülönbsége elenyésző, 3 - 7 m. A fogadóközpontban van még egy érdekes kiállítás is, melyet meg tudunk nézni.

A Domica-barlang a magyarországi Baradla-barlanggal különleges rendszert képeznek, amely két állam, Szlovákia és Magyarország területén fekszik. A túra alkalmával, amelynek igénybevétel esetén része a Styx-patakon való vonzó csónakázás is, a látogatók megtekinthetik a barlang számos cseppkőképződményét, amelyek közül kitűnik a Majko-dómban található Római-fürdő. Ezen kívül a barlang jelentős régészeti lelőhely is, itt találták az 5-6 ezer évvel ezelőtt, a csiszolt kőkorban (neolitikumban) élt ember számos kő- és csonteszközét, amelynek egy része a bejárati épületben tekinthető meg.A barlang gazdag cseppkőképződményei közül főleg a cseppkődobok és pajzsok, a mésztufagátak (Római fürdő, Plitvicei tavak), a hagyma alakú sztalaktitok és a pagodaszerű sztalagmitok jellegzetesek. A barlang léghőmérséklete 10,2 - 11,4 °C, relatív páratartalma 95 - 98 %.A Száraz-folyosóban (Suchá chodba) barlangi medve (Ursus spelaeus) csontjait ásták ki. A Domica és Čertova diera (Ördög-lyuk) barlangokban eddig 16 denevérfajt azonosítottak. Legtöbbjük kereknyergű patkósorrú denevér (Rhinolophus euryale), amely Szlovákiában egyedülálló, 1000-2000-es csoportokba tömörül. Néhol vastag denevérürülék-réteget is találhatunk. A cseppkőanyagra gyakorolt oldó hatásuk által oldási üstök jönnek létre. A barlang apró gerinctelen állatai közül 44 ugróvillás fajt észleltek, amelyek közül legértékesebb az endemikus Arrhopalites slovacicus, igen ritka az Eukoenenia spelaea nevű álskorpió, a Typhloiulus sp. ikerszelvényes, a Niphargus tatrensis rákfaj és számos más szárazföldi és vízi fajok.

½ 3 - 3 körül végzünk ott, majd visszamegyünk a szállásra. A szobák elfoglalása után séta, játék Aggteleken a közelben, ¾ 5-re kell mennünk a Baradla jegypénztárához és 5 órától lesz a túravezetés ott.
Rövid-túra: http://anp.nemzetipark.gov.hu/baradla_barlang_rovidtura_aggteleki_nemzeti_park. A hőmérséklet 10,5-11 C fok, a túra hossza 1 óra a hangversenytermi zenehallgatással együtt.

A barlangtúra Aggteleken, az 50 m magas sziklafal tövében lévő bejárattól indul. Az 1000 m hosszú, kiépített, elektromos világítással ellátott barlangszakaszon az érdeklődők 1 órás földalatti sétát tehetnek. Az 1995-ben létesített pénztárépület kialakítása során a sziklafal előterét jelentősen átalakították. A tanúként megmaradt két kis halom feltételezhetően eredeti állapotban rejti magában az egykoron itt élt emberek tanyahelyének maradványait. A pénztártól távolabb eső domb sziklatömbjén emléktábla hirdeti, hogy 1828-ban Kossuth Lajos is meglátogatta a barlangot. A másik kiemelkedés oldalában a Világörökség címet megörökítő tábla látható, amit a karsztvidék egyik legszebb kőzetéből, az alsó-hegyi "tornanádaskai márványból" készítettek. A sziklafal is több emléktáblának ad helyet. A legrégebbi a "magyar orvosok és természetvizsgálók" 1867-as évből származó megemlékezése, felette található Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának, mellettük Vass Imre munkásságának, s a kicsit lejjebb elhelyezett negyedik tábla a Vörös-tói áttörés sikerének állít emléket. A látogató a sziklafal tövében nyíló, egykoron igen szűk, mára már jelentősen kitágított bejáraton át jut a barlangba, ahol széles lépcsősor vezet le a Csontház-terembe. A jobbra látható oldalág csontleleteiről már Raisz Keresztély is tudósított (1807), de azokat hosszú ideig a tatár- vagy a törökdúlás alatt idemenekült és éhen halt emberek, vagy a rablók által idevonszolt áldozatok maradványainak tekintették. Nyáry Jenő 1876-77. évi ásatása során itt talált tizenhárom emberi csontvázat, a melléjük helyezett eszközleletekkel és növényi magvakkal. Az út a jobbról érkező Acheron-patak mellett halad tovább, melynek medre sajnos ma már az év nagy részében száraz, legfeljebb csak a nyirkos iszap utal az időszakos vízfolyásra. A túra következő állomása a Teknősbéka-terem, melynek bejáratánál egy hatalmas sima felületű kőtömb (Ország tábla) koromtól fekete lapja régmúlt idők látogatóinak nevét rejti. Ebben a teremben láthatóak először jelentősebb cseppkőképződmények, amelyeket az ember képzeletszülte hasonlóság alapján nevezett el. Megfigyelhető a mennyezetről lelógó kitátott szájú Csuka, kicsit lejjebb két lelőtt Fácán, mellettük kiterjesztett szárnyú Sas egy hatalmas Teknős páncélján állva, s felettük a Szószék és az Anyósnyelv cseppkő képében. A múlt században az aggteleki fiatalok mulattak itt, ma pedig könnyű- és komolyzenei koncerteknek ad helyet. Egyre gyakrabban fogadnak itt örök hűséget egymásnak a házasulandók. A terem hangvezető képességét, a cseppkövek alkotta természetes díszletek szépségét a látogatók hang- és fényjáték segítségével ismerhetik meg. A betonnal borított nézőtér és a színpad között jobbra sötétlő alagúton át érkezik a Domica-barlang felől a Styx-patak vize. A barlang ezen oldalága csak barlangkutatók számára járható, de áradások idején, amikor a víz egyes szakaszokon a mennyezetig ér, még ők sem tudják megközelíteni a két barlangot elválasztó, az országhatárt jelölő vasrácsot. A Hangverseny-teremből lépcsősor vezet a magasban fekvő Fekete-terembe, amely nevét a koromtól elszíneződött cseppköveiről kapta. Az ásatások bizonyították, hogy elődeink ezt a termet szívesen használták lakhelyül. Itt néhány érdekes cseppkőalakzat látható: a 13 m átmérőjű Óriás-oszlop, amit régebben Nagyoltárnak neveztek, mellette a Fülesbagoly, előtte a Szénaboglya, odébb a Mikulás, majd a Bagolyvár, a mennyezeten az Óriáslábnyom nevű képződmény. Balra a Denevér-ág felszínre vezető járata indul, mely nevét a mennyezetről egykoron tömegesen csüngő denevérekről kapta. Jobbra indul a Róka-ág nevű oldaljárat melyben 1958-ban dr. Dudich Endre professzor barlangbiológiai kutatóállomást hozott létre. Dudich munkásságának a falon látható tábla állít emléket. Továbbhaladva, a Fekete-terem lábát érintve, egy 1968-ban mesterségesen kitágított alagúton át a Tükör-terembe jut a látogató, ahol csapadékos időben, a cseppkövekben gazdag mennyezet teljes pompájával tükröződik a vízben. A viszonylag szűk folyosó néhány méter után hatalmas alagúttá tágul. Itt egyesül a két alvilági patak, az Acheron és a Styx vize. Jobbra a gátak közé szorított egykori Csónakázó-tó iszapos medre húzódik. Balra a hatalmas Hangverseny-terem tűnik fel. A Denevér-ág kezdeténél jobbra egy mesterséges áttörés vezet a Tigris-terembe, ahol a névadó cseppkőlefolyás jobbra a mennyezetről tekint le. A karcsú, szép cseppkövek közül kiemelkedik a Széchenyi emlékoszlop, a Búsuló juhász, a Medvebocs, az Ősember és a Gyémántpalota nevű képződmény. Régebben a látogatók a Hangverseny-teremből a Styx-patak mentén haladtak tovább, s itt az említett cseppkövek mögött érkeztek a terembe. Miután a patak áradása gyakran lehetetlenné tette a látogatást, elkészítették a ma használatos áttörést. A terem falán a triász kor idején élt élőlények mészvázainak maradványai: mészalga, csigaház, tengeri liliom, valamint egy ammonitesz ház tanulmányozható. Egy alacsony járat után az Oszlopok csarnokában nevéhez méltóan hatalmas oszloperdő fogadja a látogatót. Jobbra a Tizenhárom aradi vértanú emlékoszlopai sorakoznak, az út bal oldalán a Fejfa és Petőfi koporsója láthatók. Továbbhaladva a Templomi orgona, az Egri minaret, a Fenyves erdő, a Rokokó ruhás nő, az Elefántfej és a Kínai pagodák cseppkőváltozatát csodálhatja az érdeklődő, míg a lépcsőkön és a hatalmas betonhídon feljut a terem legmagasabb pontjára, a Kilátóra. Ott a Xilofon áll cseppkőalakban, melynek lécei az ütögetések következtében jelentősen megsérültek. A további, 1960-ban megnyitott járat érinti az Éléskamra nevű kis termet, ahol a cseppkövek úgy lógnak a falon, mint a Kolbász és a Szalonna a kamrában, majd a szűk Tordai-hasadék vezet a Díszterembe. A balra induló folyosó a Kis-Baradla víznyelő járata, mely régebben kijáratként üzemelt, de tekintettel arra, hogy az év egy részében e szakasz víz alá kerül, 1967-ben megszüntették. Ugyanakkor a túraútvonalhoz kapcsolták az utolsó állomást jelentő Csipke-termet és a felszínre vezető mesterséges tárót. A kijárattól jobbra alig 500 m-re a szlovák-magyar határ húzódik, a balra kanyarodó járda pedig a bejárati sziklafalhoz vezet vissza.

Este szabad program, pihenés - vacsorázási lehetőség a szállás melletti étteremben vagy a Hotel Cseppkő Éttermében. A vasárnapi és hétfői programokat majd szombaton este még egyszer átbeszéljük.

2. nap:
Ébredés után reggeli egyénileg, majd ¾ 10-re autóval elmegyünk a Vörös-tói Fogadóközpontba. Ez kb. 5-8 perc autóval a szálláshelytől. Délelőtt 10 órakor indul a barlangtúránk innen. A barlang hőmérséklete: 10,5-11,0 C fok, a relatív páratartalom: 95-100%. A túra hossza kb. 2 óra.

A felszínről az 1890-ben létesített, 50m szintkülönbségű meredek tárón át lépcsőn érhető el a mélyben húzódó kiépített főágba, ahol a látogató betonjárdán, lépcsőkön haladva, villanyvilágítás mellett tekintheti meg a barlangot. Jellege itt jelentősen eltér az aggteleki szakasztól. A kanyargó folyosók keskenyebbek, alacsonyabbak, a cseppkövek színvilágát a fénylő fehér, a ragyogó sárga, vörös és a barna határozza meg, s nem borítja őket a fáklyafüst fekete korma. A főágban jobbra elindulva az út a majdnem végig száraz kavicsos patakmeder mellett vezet. A falakat gazdagon borítják a kisebb-nagyobb, változó formájú cseppkőképződmények, s a folyosót formás cseppkőoszlopok, álló- és függő cseppkövek törik meg. Közülük legjelentősebbek a Halszárító, a Világítótorony, a Szomorú-fűz, a Noé-bárkája és az Anya gyermekével nevet viselő alakzatok. Kiemelkedő szépségű a fehéren csillogó Alabástrom szobor, mellette a mennyezetről lecsüngő függőcseppkő, a Polip. Néhány métert tovább haladva a járat bal oldali falában egy 235 millió évvel ezelőtt élt tengeri liliom maradványa látható. A következő kanyarulatban az Apolló-terem karcsú oszlopai s az Egri nagyorgona színes cseppkőbordázata hívja fel magára a figyelmet, majd az Olajfák hegye és a Cseppkőkápolna következik. Az Eszkimó kunyhónak nevezett képződményt elhagyva jobbra a 108 m hosszú Arany utca nevű oldalág csatlakozik be, majd néhány méter után az út ketté ágazik.A jobbra felfelé induló lépcsősor nemcsak a barlang, de hazánk legnagyobb álló cseppkövéhez, a Csillagvizsgálóhoz vezet. http://anp.nemzetipark.gov.hu/baradla_barlang_vorosto_aggteleki_nemzeti_park A lenyűgöző látványt nyújtó, 19 m magas, felfelé keskenyedő, cseppkőkápolnákkal díszített cseppkőtorony tetejét fodros cseppkőgömb zárja le. A képződményt megkerülve a lépcsősor visszavezet a főágba, ahol balra a Török város, jobbra pedig a képeslapokról, különböző kiadványokból jól ismert Sárkányfej csodálható meg. Követve a kanyargó utat, a Sárkány-barlang után a Papagáj karcsú oszlopát tekintheti meg a látogató. Az út egy kidőlt cseppkőoszlopon (Kidőlt fatörzs), majd a magasból lecseppenő vizek formázta Csipkéskút mellett halad tovább, néhány méter után pedig a Hárfa cseppkőhúrjai nyújtanak egyedülálló látványt. Az utat egy Gőzmozdonyra hasonlító, szintén kidőlt oszlop szűkíti le. Ezután a folyosó kitágul, s balra a mélyben hatalmas kőtömbök között a barlang utolsó, időszakosan aktív víznyelője, az Óriástermi-víznyelő látható. A mélybe távozó víz a Rövid-Alsó -barlangon át a Tengerszem-tónál fakadó Jósva-források Táró-forrásában jut a felszínre. A nyelő törmelékében a barlangkutatók 35 m mélységbe hatoltak le, de a továbbhaladást omladék akadályozza meg. Szemben lépcsősor vezet a 120 m hosszú, átlag 38 m széles és 27 m magas Óriások termébe. Az egymás felett elhelyezkedő járatok beszakadásával keletkezett hatalmas csarnok méretével, cseppköveinek sokaságával és változatosságával lenyűgöző látványt nyújt, melynek hatását zene és fényjáték növeli. A vezetők a 8 m magas Korinthoszi oszlopnál megállva mutatják meg a leglátványosabb képződményeket, a Zeppelint, a Zátonyra futott hajót, a Várbástyát az ágyúcsövekkel, a Pisai ferdetornyot, a Kínai pagodát, a Színházi nagyfüggönyt, a Sorompót, valamint egy szép cseppkőmedencét, az Ősember kútját. A teremből egy szűk, lefelé vezető járat lépcsői a viszonylag kopár Ferde-terembe visznek, majd tovább a Pókhálós mennyezettel díszített Színházterem (Színpad) következik. Idáig jutott el Vass Imre 1825-ben. Bár sejtette a továbbvezető utat, azt csak majd 100 év múlva Kaffka Péter találta meg. A róla elnevezett mesterséges áttörés a barlang utolsó cseppkődíszes termébe, az ugyancsak az ő nevét viselő Kaffka-terembe vezet. Balra látható az Atlasz oszlopa, melynek hófehér ragyogását a világítás hatására kialakult zöld lámpaflóra korábban beszennyezte. Vele szemben a Hentesüzlet cseppkövei, majd a hídon áthaladva a Krokodilszáj, végül a Búbos kemence és felette a Medúza érdekes képződménye helyezkedik el. A lefelé vezető út mellett álló képződmény a Cseppkő ország határköve nevet viseli. Ezután a cseppkövek elmaradnak, a kőzet láthatóan megváltozik. A sötétszürke színű gutensteini mészkőben kialakult Vetődéses-terem legnagyobb látványossága a jobb oldal hatalmas sima falfelülete, az egykori hegységképző erők hatására bekövetkezett kőzetmozgás csúszófelülete. Jobbra a barlangrendszer jelenleg nem működő víznyelője, majd a rövid Raisz-ág szűk nyílása és a balról induló Labirintus oldaljáratok érintése után mintegy 120 m hosszú táró vezet a jósvafői Tengerszem-szálló melletti kijárathoz.

A barlangtúra után kis pihenő lesz a jósvafői kijáratnál, ajándékbolt megtekintése, az hozott ebéd elköltése. Ezután elindulunk vissza a Vörös-tói fogadóközponthoz a Baradla-tanösvényen. Útközben megnézzük a Tengerszem-tavat, a Vörös-tavat, a Medve-sziklákat. Ez nagyjából 2 km-es távolság, a szint le 70m, fel 150m. Van lehetőség arra is, hogy a Nemzeti Park vigyen vissza minket kisbusszal – aki nem szeretne gyalog visszamenni, annak ezt előre kell jelezni. Rossz idő esetén is ezt fogjuk igénybe venni. Ezután még rövid kitérőt teszünk Szinpetribe. Itt, a Vízimalomban (Dózsa Gy. út 100. – 06-30-2912219, K-V: 10-17) tekinthető meg a világ legnagyobb könyve. A Guinness rekord könyv súlya 1420 kilogramm, ami a nagyságát illeti: 4,18 x 3,77 méteres, 346 oldalas. A bőrkötéses könyv a környék – vagyis az Aggteleki Nemzeti Park – páratlan természeti kincseit mutatja be. Az óriás könyv ötletgazdája Varga Béla és fia, Varga Gábor. Az igen vaskos kötet címe Törékeny Természeti Örökségünk. A könyvön kívül még megtekinthető a Guttenberg-nyomda, a Papírmúzeum és a malom is. Belépő 500,-HUF/fő. A látogatást leegyeztettem a tulajdonossal, 15 óra körül várnak Minket szeretettel, erre az időpontra mást nem fogadnak.
Innen autóval visszamegyünk Aggtelekre és ezután szabad program van. Látnivalók a környéken: Aggteleki-tó, tájház, Baradla-tető kilátóhely, Aggteleki-ördögszántás, Assisi Szent Ferenc-kápolna. Vacsorázni ezen az estén is a fenti éttermekben tudunk.

Este szabadprogram Aggteleken – játszótér, séta, társasjátékok.

3. nap:
reggeli és csomagolás után Jósvafőre megyünk. Innen gyalogtúrán vagy fogattal mennénk a Hucul-ménest megtekinteni, majd a visszaút során megnéznék a Vass Imre-barlangot.
A túra időtartama – a barlanglátogatással együtt – kb. 3 óra.  Szád-vári tanösvény
A várható költségekről az alábbi helyen kaptok infót: http://anp.nemzetipark.gov.hu/hucul-lovas-turisztikai-szolgaltatasok.
Nem kötelező a fogatozás, gyalog is el tudunk menni a méneshez és a barlanghoz is, szép program lehet így is.

Rossz időjárás esetére tartalékoljuk a következő lehetőséget: reggeli után elindulunk hazafelé, de nem az autópályán indulunk, hanem Ipolytarnóc felé vennénk az irányt. Ez kb. 1,5 óra Aggtelekről Budapest felé indulva (Szlovákián keresztül). Itt megnézhetjük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, a felújított kiállításokat, 4D mozit esetleg, a Tansövényeket http://osmaradvanyok.hu/index.php?p=hu_home.
Ha semmilyen szabadtéri programot nem tudunk csinálni hétfőn az időjárás miatt, akkor reggeli után Miskolctapolcára megyünk a Barlangfürdőbe. http://www.barlangfurdo.hu/  Ne felejtsetek el emiatt fürdőruhát, fürdő felszerelést is csomagolni!!!

A túrák díjairól, a kapcsolódó kedvezményekről az alábbi honlapon tudtok információt kapni: http://anp.nemzetipark.gov.hu/turatipusok-belepojegy-arak ; http://www.ssj.sk/jaskyne/spristupnene/domica/cennik/.

Három féle szálláslehetőség van Aggteleken: a turistaszállás a barlang bejárata melle, az újonnan átadott összkomfortos rönkházak szintén ott, illetve a Hotel cseppkő 100 méterre onnan. Az lenne a kérésem, hogy akit érdekel és szeretne velünk jönni a túrára, a szállásfoglalás miatt jövő hét szerdáig (2012.04.25.) jelezzen vissza és jelölje meg, melyik szállástípusra szeretne helyet kérni. Az étkezés nincs benne a szállás árban! A szállás árakról a mellékletben olvashattok: szabad hely van még a turistaházban és a rönkházakban (korlátozottan). A Hotel Cseppkő aktuális árai itt érhetők el: http://aggtelek.eu/.

 Az utazás kérdése még nem tisztázott: vagy autóval vagy megfelelő létszámú jelentkezés esetén akár busszal is mehetnénk.

felszerelés: Elektromos világítóeszköz, koszolható meleg öltözet. Fontos a réteges öltözködés, amelynek ajánlott elemei a következők: hosszú ujjú aláöltözet (alsó és felső), túra zokni, polár pulóver, kabát . Tegyél be tartalék pulóvert, és az egyéb szükséges felszerelésedet WC papír, zsebkendő.

élelem: A hideg élelmet mindenki itthonról vigye, nem biztos, hogy Aggteleken találunk nyitva boltot (meg amúgy is ünnep lesz). Napközben a túrára célszerű itthonról néhány szendvicset, gyümölcsöt, a túra közbeni energia-utánpótlás biztosítására némi nassolnivalót (aszalt gyümölcs, keksz, csokoládé, müzli-szelet) hozni magaddal.

csomag: A májusi eső aranyat ér – tartja a mondás, az elmúlt napok alapján és az előrejelzések szerint változékony időre számíthatunk a hétvégén: legyen mindenkinél esőruha, esőkabát, ha kell esernyő, váltóruha. Ha van vízhatlan cipőtök, az is hozzátok el. Pár fokkal hűvösebb időt mondanak, a réteges öltözet az ajánlott. Célszerű kis hátizsákba pakolni a napi felszerelést, ételt, italt (szendvics, csoki, müzli szelet, termoszban meleg tea, víz, stb.).

Fontos! Ha a helyzet megkívánja, szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy ajánlott az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás, Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod!

jelentkezők: max. 28 fő / itt látható nyilatkozat ismerete és kitöltése kötelező

További program lehetőség:

 Betlér - Kaštieľna 6, 049 21 Betliar Vadászkastély
Tel.: +421-58-798 31 97, -94, -80, -18
Fax: +421-58-798 31 19
• A reneszánsz vadászkastély jelenleg egy múzeum otthona, ahol értékes bútor-, kép-, trófea- és könyvgyűjtemény található, a 15. - 19. századból származó több, mint 20 000 kötettel. A kastélyt gyönyörű angolkert veszi körül, mely 81 hektáros területével a legnagyobb gondozott parkok egyike Szlovákiában
• Nyitva tartás:
• májustól októberig: Keddtől Vasárnapig: 8:00–16:30
• belépés óránként
• novembertől áprilisig: Keddtől Vasárnapig:
• belépés: 8:30, 11:00, 12:30, 14:00
egy kis programismertető

A Szepességi Vár - Spišský hrad, 053 04 Spišské Podhradie
Tel.: +421-53-454 13 36
• Első írásos emléke 1120-ból való. Négy hektárnyi alapterületével az egyik legnagyobb közép-európai várkomplexumok egyike. 1993 óta az UNESCO Világ- és Kulturális Örökségének része.
• Nyitva tartás:
• májustól októberig Hétfőtől Vasárnapig 9:00–18:00
• novembertől áprilisig hétfőtől vasárnapig, jó idő esetén belépés előzetes bejelentés esetén (a múzeum tárlatának bemutatása nélkül)
www.spisskyhrad.sk

Herľany - OÚ Herľany, tel.: +421-55-696 41 22
• Az azonos nevű községben található Európa egyetlen hideg vizes gejzírje, mely 450 m mélységből lövell 20-30 magas ásványvízoszlopot, kb. 32-34 órás intervallumban. A kitörés fél óráig tart. 1870-ben keletkezett, egy fürdő létesítéséhez szükséges ásványvíz megszerzésére irányuló fúrási munkálatok során. A községben szállás- és étkezési lehetőségek vannak.

Krasznahorka vára: hradkrasnahorka.sk

Jó tanács:  A barlangok hőmérséklete 12 Celsius-fok. (És sok-sok folyadék!!!!) legyen a hátizsákban melegítő (tea + forralt bor). A játék tovább folytatódik ...

Bármilyen egyéb a túrával kapcsolatos kérdésekre is szívesen válaszolok. Üdvözlettel        Mecsnóber Attila.

E-mail :